A Herzan-könyvtár története röviden

„Gróf Harrasi Herzan Ferenc (1735-1804) ─ a Szombathelyi Egyházmegye második püspöke ─ európai műveltségű, széles látókörű császári diplomata-főpap volt. Erről tanúskodik könyvtárának 5196 kötete, amely szerencsére Szombathelyen maradt a több évig tartó örökösödési per után is (…). A bibliotéka római hatásra jött létre. Kialakulás a 18. század utolsó negyedére tehető. Herzan polihisztor gyűjtő volt. Az állomány: 5196 kötetben 2025 mű, mely szakmai körökben is páratlan a könyvkötései miatt, de tartalmilag is nagyon jelentős, továbbá az a 20 folió kötet Piranesi-rézmetszet, melyet a könyvtár magában foglal (…).

(Fotó: Németh József)


A bíboros tudatos könyvvásárlásai mellett, egyes könyvek nagynevű gyűjtők gyűjteményéből kerültek hozzá, így néhány Giuseppe Garampi (1725-1792) bécsi nuncius könyvtárából. A legtöbb mű első kiadás, ezért a gyűjtemény érdekes forrása a 18. század szellemi műveltségének, és annak tanúbizonysága, hogy milyen művek érdekelték a század második felében az arisztokrata főpapot. Sok könyvet Herzannak ajánlottak, amit a bejegyzések is tanúsítanak (…). A Herzan-könyvtár felöleli a tudományok széles területét, és tartalmazza a felvilágosodás alapvető műveit is, többek között: Montesquieu, Voltaire, Bayle és Rousseau munkáit. A tartalom szerinti megoszlás: hittudományi, bölcsészeti, történelmi művek, a francia irodalom remekei, azonban a legtöbb könyv Szentírás és szentírásmagyarázat. Nagyon értékes az 5 ősnyomtatvány is (…).


Több különlegességet rejt az állomány: a nyakláncperre vonatkozó, nyomtatásban meg nem jelent levelezéseket és az ügyiratok kéziratos gyűjteményét (…).


Ma az egyik legértékesebb darab az a hangjegyfüzet, amely a kottanyomtatás feltalálójának Ottaviano Petruccinak (1466-1539) és néhány más nagynevű olasz mesternek kottáit tartalmazza, ezt 1514 és 1555 közötti években nyomtatták. A gyűjteményben több unikum is található: egy csehnyelvű nyomtatott Biblia, 1488-ban nyomtatták Prágában nemzeti nyelven. A kéziratok közül kiemelkedik Napóleon, Herzan bíboroshoz írt levele. Szintén egyedi dokumentumok a velencei pápaválasztás alkalmával (1799-1800) a szavazatokat feltüntető ívek összesítő lapjai (…).

Dorffmaister-freskó. A négy nagy nyugati egyházatya (Fotó: Németh József)


(Fotó: Németh József)


1927-ben Gróf Mikes János (*1876, 1911-1935, 1945) megyéspüspök, a Herzan-könyvtárat különválasztatta a többi püspök könyveitől, és azokat elkülönítve a Püspöki Palota második emeletén helyeztette el két helyiségben, szigorúan lezárva (…).


(Fotó: Németh József)


2008 óta a Herzan-könyvtár - az Egyházmegyei Könyvtár különgyűjteménye - a Brenner János Kollégium második emeletén található, az egykor Szily püspök könyvtárnak helyet adó termekben. Előzetes bejelentkezéssel látogatható illetve kutatható. A bibliotéka állandó kiállítása 2010. október 7-én nyílt meg, létrejöttét a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.”


Forrás: H. Simon Katalin: A Herzan-könyvtár. (A Szombathelyi Egyházmegye Kincsei 3.) Szombathely, 2010. Martinus.

Martinus: http://www.martinuskiado.hu/


(Fotó: Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár)


A Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár egyik gyöngyszeme : Bonaparte Napóleon levele Herzan Ferenc püspökhöz

Amint ismeretes a szombathelyi püspökséget 1777-ben alapították. Létrejötte azon egyházi reformintézkedések egyike volt, melyeket Magyarország királynéja, Mária-Terézia hozott és négy új egyházmegyével (a besztercebányai, a rozsnyói, a székesfehérvári és a szombathelyi) gazdagította a magyar katolikus egyház szervezetét. Egyházi és politikai szerepén kívül, az új püspökség megtermékenyítőleg hatott a helyi szellemi életre is, amelynek legfontosabb központjává az újonnan alapított szeminárium és a hozzá tartozó Egyházmegyei Könyvtár vált. A könyvtár legfigyelemreméltóbb gyűjteménye szintén ekkor keletkezett. A második szombathelyi püspök, Harrasi Herzan (eredetileg Hrzan illetve Hersan) Ferenc bíboros páratlan magánkönyvtáráról van szó, amelyet a főpásztor halála után a püspökség örökölt.

A Herzan család egyike azon csehországi eredetű nemes famíliáknak, amelyek a Habsburg-ház leghűségesebb támaszainak számítottak az újkorban. A család társadalmi felemelkedése a 17. században volt a legfigyelemreméltóbb: 1623-ban a német-római birodalmi nemesség soraiba emelkedtek, 1666-ban pedig Hans Adam Hersan von Harras császári kamarás, helytartó és fővadászmester elnyerte a birodalmi grófi címet is. Herzan Ferenc, a későbbi szombathelyi püspök 1735. április 5-én született Prágában. Prágai tanulmányait követően 1753-ban felvételt nyert a római Collegium Germanicum-Hungaricumba, ahol kiemelkedő eredményeket ért el. A fiatal Herzan itt ismerkedett meg például Szily Jánossal is, akivel a későbbiek során is szoros, baráti kapcsolatot tartott fenn. Papi hivatását a breslaui egyházmegyében Philipp Gotthard von Schaffgotsch püspök közvetlen környezetében kezdte. 1769-ben Rómába került, ahol a legfőbb római törvényszéknek, a Rotának birodalmi ügyhallgatója (Auditor Rotae) lett. Kiemelkedő jogászi tevékenységének köszönhetően Mária Terézia 1775-ben kinevezi udvari ügyvivővé, s e minőségében részt vett a szombathelyi egyházmegye felállításának munkálataiban. 1779. július 12-én VI. Pius pápa bíboros-áldozárrá avatta Herzan Ferenc grófot. Munkája oly mértékben nyerte el a császárné megelégedését, hogy Mária Terézia egyik utolsó kegyeként 1780-ban elnyerte a császári-királyi udvar teljhatalmú miniszteri megbízását és a becses "Protector Germaniæ" címet. II. József reformjai és VI. Pius ellenkezése igen kényes helyzetbe hozták Herzant. Egyszerre kellett az uralkodóját teljes mértékben képviselő diplomata és a pápa iránt lojális katolikus főpap hivatását ellátnia. Két hatalom között gyakran kellett a nem túl hálás közvetítő szerepét játszania, különösen 1782-ben Bécsben, majd 1783-84. telén Rómában. Herzan diplomáciai sikerét jellemzi, hogy a II. Józsefet követő két uralkodó is igényt tartott római nagyköveti szolgálataira. Az Örök Várost csak a francia forradalmi fegyverek fenyegetésére hagyta el 1796-ban, amikor vagyonának és jövedelmeinek jó részét maga után hagyva Grazba menekült. Géfin Gyula monográfiája szerint 1797-ben Szombathelyre menekült tovább, ahol egykori iskolatársa, felsőszopori Szily János püspök vendégszeretetét élvezte. Utolsó diplomáciai megbízatása az 1799-1800-as velencei konklávén volt, ahol egy Ausztriához lojális pápa megválasztását kellett elősegítenie. Így az 1800. március 14-én megválasztott új pápa, a VII. Pius néven ismert Chiaramonti bíboros Velencében szentelte szombathelyi püspökké harrasi Herzan Ferencet.

A szombathelyi püspöki széket meglehetősen megromlott egészségi állapotban foglalta el. Életének utolsó négy esztendején át viselte a püspöki címet és jelentős mértékben hozzájárult a szemináriumi szigor megerősítéséhez és az idegen nyelvek oktatásának fejlesztéséhez.


Herzan Ferenc bíboros, az egyházmegye második püspöke



Herzan életének végét alapvetően meghatározta a politikai helyzet megváltozása, másrészt pedig a bíboros súlyos betegsége, amelynek következtében hosszú szenvedések után 1804. június 2-án hunyt el Bécsben. Halála után a könyvtára Szombathelyen maradt, a levelezését és fontosabb iratait pedig a bécsi császári levéltárban helyezték el. Ez utóbbi kéziratgyűjtemény egyik érdekes dokumentuma viszont – eddig ismeretlen okok miatt – Szombathelyen maradt. Ez nem más, mint Napóleon egy hozzá írt levele, amelyet itt szeretnék röviden bemutatni.

A levél az Egyházmegyei Könyvtár különgyűjteményében a Herzan-könyvtárban található kiállításon folyamatosan megtekinthető. A könnyebbség kedvéért magyarra fordítottam és a cikkemhez mellékelve az érdeklődő olvasók számára is elérhetővé tettem. A levél szövege valószínűleg csalódást okoz azok számára, akik a híres francia államférfi nagyívű gondolatait szerették volna megismerni belőle. Valójában egy olyan udvarias fordulatokat tartalmazó hivatalos levélről van szó, amelyből több tucatnyit lehet találni Herzan Bécsben őrzött leveleit tartalmazó kartonokban. Az udvarias levél valójában az előző év végi (karácsonyi) jókívánságokra megfogalmazott válasz. Herzan diplomataként és kardinálisként szinte az összes katolikus uralkodóval folytatott hasonló levelezést. A VII. Pius pápával kötött konkordátum (1802) értelmében Napóleonnak, mint első konzulnak is kijárt a hivatalos év végi kardinálisi üdvözlet, amely egyben a forradalom utáni Franciaország konszolidációját és egyházi elismerését is jelenthette. A dokumentum érdekessége ezen kívül még abban rejlik, hogy első konzul mellett két érdekes sorsú francia politikus is ellenjegyezte a levelet. Az egyikük Hugues-Bernard Maret (1763-1839) külügyi államtitkár neve ismerősen csenghet a magyar kapcsolatai miatt. Ő egyébként Batsányi János magyar költő egykori kufsteini rabtársa volt, aki később a bassanoi hercegi címet viselte. Ez az egykori forradalmár politikus a Császárság idején a francia államgépezet egyik kulcsfigurája és Napóleon legodaadóbb híve volt. Ő pártfogolta Batsányit franciaországi emigrációja során. Később a császár bukása után, a Restauráció korszakában is jelentős politikai szerepet játszott. A másik aláírás Jean-Étienne-Marie Portalis (1746-1807) kezétől származik. Ő – ellentétben Maret-val – az ancien régime régivágású jogtudósa volt, aki első műveiben még Rousseau munkáit bírálta. A forradalom idején királypárti nézetei miatt börtönbe is került, ahonnan csak Robespierre bukása után szabadult. Élete alkonyán Napóleon megbízta, hogy vegyen részt a polgári törvénykönyv (Code Napóleon) megalkotásában, amely egyébként mai napig is francia polgári törvénykezés alapját képezi. 1801-ben lett vallásügyi államtanácsos (1804-től miniszter) és ebben a minőségében írhatta alá e levelet.

Négy különböző sors találkozását figyelhetjük meg e kis papírdarabon. Napóleon szinte hatalma csúcsán, nem sokkal a császárrá koronázása előtt diktálta a levelet a hajdani diplomatának és neves kardinálisnak, aki néhány hónappal később öröklétre szenderült. Maret és Portalis kézjegye szintén e nagy változások korának két eltérő irányú életpályájája kereszteződésére hívhatják fel a figyelmet. E megsárgult papírlapot nézegetve a mai kor embere is elgondolkozhat azon, hogy több mint kétszáz év távlatából milyen üzenetet hordozhat számára? Napóleon és kormányzata alaposan felforgatta a korabeli Európát, de a számos háború után a legmaradandóbbat mégis a háttérben dolgozó tudósai hozták létre. Herzan püspök nagyívű pályájából szintén a tudomány bizonyult a legmaradandóbbnak.

Gazdag könyvtára híven tükrözi a hajdani széles látókörű főpap szellemi fejlődésének különféle szakaszait és érdeklődési köreit, amellyel a Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár már kétszáz évvel ezelőtt egy európai színvonalú tudásközponttá válhatott.

Herzan levele (1804. január 12.)

Kardinális Úr,

Oly nagy örömmel vettem a november 25-i levelében kifejezett jókívánságait, mivel úgy gondoltam, hogy személyem iránt való ragaszkodásból fakad. Kérem, ne kételkedjen abban, hogy meg fogom ragadni az alkalmat, hogy biztosítsam Önt arról, hogy minden kívánságát mindenkor a legőszintébb bizalommal kezelem és a legnagyobb tisztelettel vagyok Ön iránt.


Párizs, dátum (le 20 Nivose, an 10)  					         aláírás 
                                                        		(Bonaparte)
A vallásügyi tanácsos aláírása (Portalis) Az első konzul által, az államtitkár aláírása (Hugues Maret) Őeminenciája, Harrasi Herzan Kardinális

Napóleon levele, a Herzan-könyvtár kiállításban (Fotó: Egyházmegyei Könyvtár)


A Bonaparte Napóleon levele Herzan Ferenc püspökhöz c. tanulmányt írta, és a Napóleon–Herzan levelet magyar nyelvre fordította: dr. Tóth Ferenc (2014. 05. 25.). Az írás megjelent a Szombathelyi egyházmegyei kalendárium 2015 c. kiadványban.


Ezen weboldal tartalmát, részleteit, fotóit bármely formában reprodukálni vagy közölni csak engedéllyel lehet!