A Mikes-könyvtár története röviden

Hazánkban rendkívül ritka az a kastély vagy palotaépület, melynek berendezése többé-kevésbé eredeti állapotában fennmaradt. Az érseki, püspöki palotákról viszont elmondható, hogy kevés kár esett bennük, annak ellenére, hogy a múlt század második felében sokhelyütt nem azt a célt szolgálták, mint amire eredetileg hivatottak voltak. Talán ez alól kivételt képez a szombathelyi Püspöki Palota (a köznyelvben mind a mai napig „Püspökvár”), mivel megépülése óta — több mint kétszáz esztendeje — ugyanazt a célt szolgálja: a mindenkori megyéspüspök otthona (…). A Püspökvár a 18. század második felében uralkodó, a barokk kort lezáró copfstílusban épült. Ennek stílusjegyeit minden apró részletében magán viseli. Az épület észak-keleti szárnyában reprezentatív termek és szobák találhatók, melyek közül egy könyvtár (…).


A Mikes-könyvtár régebbi elnevezése a Püspöki-könyvtár, ugyanis a püspöki rezidencia első emeletén egy kisebb szobában volt az első „kézikönyvtár”, ami csak egy ablakon keresztül kapta a természetes megvilágítást. Minden bizonnyal olyan, hogy Püspöki-könyvtár nem az első, hanem a második főpap kormányzása idején, Herzan Ferenc (1735-1804) püspöki székfoglalása (1800) után alakulhatott ki (…). A szombathelyi Püspöki-könyvtár a püspöki palota első emeletén egy, a második emeletén négy teremben van elhelyezve. Állományát folyamatosan gyarapították az előző püspökök. Körülbelül 6000 mű 9000 kötetben képezi a könyvtár gyűjteményét (…). A püspökség könyvgyűjteményeit az eltelt évszázadok során nemcsak főpapok, papok és szerzetesek, hanem olykor-olykor világi jótevők is gyarapították (…).

(Fotó: Egyházmegyei Könyvtár)


Mikes János (*1876, 1911-1935, †1945) püspök az öt teremben lévő püspöki könyvtárakat 1927-ben újrarendeztette, sőt az első emeleti „kézikönyvtárat” megtoldotta a mellette lévő 16,6 m2 -es helyiséggel. Mivel ez utóbbi helyiség a kápolna mellett volt, elképzelhető, hogy az átalakítás előtt az lehetett a sekrestye. A szobák egybenyitása, majd a könyvtár kialakítása után nevezték el a bibliotékát Mikes-könyvtárnak. S ezzel a püspöki rezidencia még egy újabb látványossággal gyarapodott. A lenyűgöző könyvtár mind belsőépítészetileg, mind berendezésével mindenben követi az épület késő barokk, ún. copf stílusát. A mennyezet négy sarkában füzéres medalion képekben Szily János, Mária Terézia, Mikes János és az ifjúkori Habsburg Ottó portréja fedezhető fel - Mayer Sándor szobrász munkája. A könyvtárterem legszembetűnőbb ékessége a falakat körbe, teljesen beborító 16 könyvszekrény, melyek a belső falfelület teljes egészét takarják 3, 78 méter magasságban. A szekrények készítője (ez idáig) nem ismert. Az átalakítás után, a könyvtár polcait az első és a második emeleti püspöki könyvtár legdíszesebb, aranykötésű könyveivel töltötték meg (…).


1928-ban, amikor elkészült a bibliotéka, a könyveket topográfiai rendben helyezték fel a polcokra, követve azt a tradíciót, melyet korábban a főpapok, főurak használtak könyvtáraikban. Mikes püspök saját könyveit a két ablak közötti könyvszekrényen helyezték el (…). Mikes János püspöki székfoglalása utáni években alakulhatott ki a Mikes-gyűjtemény, feltételezhetően az 1910-es évek közepén (…). A fennmaradt könyvei zömmel német, francia és latin nyelvűek, mellettük természetesen magyar nyelvűek is megtalálhatók. A főpap utazásai során, szinte minden országból hozott magával haza könyveket. A kötetek címoldalán szép számmal szerepelnek bejegyzések és dátumok, melyeket gyakran maguk a szerzők, illetve az ajándékozók láttak el kézírásukkal. Figyelemreméltóak ezek a possessori bejegyzések. Említést érdemelnek a könyvkötések is, melyek egészen sajátos csoportot alkotnak s a mostani (2011-2013) elrendezésnek köszönhetően nagyon kitűnnek az állományból a különféle színek mellett, a korabeli könyvkötéseket díszítő elemek is. Sajnos a kötésekről ma még elég keveset tudunk, ami egyben azt is előrevetíti, hogy további kutatásokra lesz szükség annak megállapítására, hogy hol készültek a kötések, illetve kik voltak a könyvkötők.


(Fotó: Egyházmegyei Könyvtár)


A könyvtárterem kialakítása utáni évben, Mikes püspök a palota részére, annak stílusához illő garnitúrát vásárolt Würzburgban (…). Ma sem tudjuk biztosan azt, hogy Mikes püspök vagy Géfin Gyula (1889-1973) ötlete volt-e az a titkos ajtó kiépítés, amit az átalakításkor / bővítéskor a könyvtár egyik sarkába elrejtve alakítottak ki, s ami mögött kis folyosó vezetett az ebédlő irányába. Az ajtón elhelyezett könyvek valójában nem is igazi kötetek, hanem összeragasztott könyvgerincek. A gerinceken feltüntetett címek legtöbbje sem valóságos mű: „Egy új világ határán, Elrejtett kincsek, Máséhoz ne nyúlj !, Többet ésszel, mint erővel, Tiltott úton, Hova indulsz? (…) egyben arra is utalhatnak, hogy talán a könyvek mögött valamiféle titok lappang? Lehetséges, hogy a felsorolt címeket — ,amelyek valójában nem létező művek — Géfin találta ki a könyvtárrendezés alatt (…). A hosszanti falon görög márványkandalló előtt, két díszes indiai vörösréz rács áll, melyeket Mikes püspök hozott Indiából 1928-ban, amikor világkörüli útján járt. A hagyomány szerint a rácsok eredetileg háremablakok voltak. A kandallót a Mikes grófok erdélyi kastélyából, Zaboláról szállíttatta át a püspök. A csillárt, melyet 6 darab bronz emlékérem díszít ugyancsak Mayer Sándor (1882-1975) szobrász készítette. A csilláron elhelyezett három angyalt Rómából hozatta Mikes (…). Az Emlékérem-gyűjtemény [102 darab] mahagóni üveges asztalban van elhelyezve (…).


A Mikes-könyvtár napjainkban még nem kutatható, illetve egyénileg nem látogatható. Az állomány rendezésére, konzerválására és részleges feltárására 2011 és 2013 között került sor. Az impozáns 3700 kötetes könyvtár feldolgozása, katalogizálása jelenleg is tart, viszont elkészült Mikes püspök ma is meglévő 128 darab könyvének cédula-katalógusa, mely az alább megadott dolgozatban tanulmányozható.

Ezen weboldal tartalmát, részleteit, fotóit bármely formában reprodukálni vagy közölni csak engedéllyel lehet!



Forrás: H. Simon Katalin: Mikes János főpapi könyvtárának rekonstruálása. Szombathely, 2013. Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár. Sz/268.